A Csillebérci Szabadidő és Ifjúsági Központ története

A Csillebérci Szabadidő és Ifjúsági Központ Budapest egyik legszebb részén, a Szabadság hegyen, a Normafa közelében, mintegy 46 hektáros területen helyezkedik el, a nagyvárosi környezetből kiszakadva, távol a főváros zajától, de mégis a fővárosban, közlekedési szempontból jól megközelíthető helyen, kellemes, csendes erdei környezetben.

A Csillebérci Szabadidő és Ifjúsági Központ története az alapítástól a rendszerváltozásig

A Csillebérci Szabadidő és Ifjúsági Központ története hosszú időre nyúlik vissza. Kezdetben az Úttörő Köztársaság, majd a Csillebérci Úttörő Tábor nevet viselte. Létrehozása egy 1948-as kormányzati döntést követően történt meg, mellyel az ifjúság számára évtizedekig virágzó gyermektábort, úttörőtábort hoztak itt létre.

A Csillebérci Szabadidő és Ifjúsági Központ története I.
A Csillebérci Szabadidő és Ifjúsági Központ első építési munkálatai, a gyermekvasút építésével párhuzamosan, már 1948-ban megkezdődtek, melyhez önkéntes építőbrigádok érkeztek. Nem sokkal később már vendégeket is fogadott a csillebérci komplexum. Az első, elsősorban „sátortábor” jellegű táboroztatás még ebben az évben lezajlott és jellemzően ez volt a meghatározó táborozási forma egészen 1970-ig.

A Csillebérci Szabadidő és Ifjúsági Központ épületei az első táborozást követő években, 1950-ben készültek el teljesen. Ekkor épült fel a három terméskőből készült, hullámpalával fedett kőépület, ahol nyáron a lányok laktak, télen pedig a vezetőképzéseket tartották. Melegvíz vagy fűtés egyelőre nem volt az épületekben, ezért a téli hónapokban nem voltak használhatóak.
Nem sokkal később már saját stadionnal, színpaddal, sportpályákkal, konyhával és postával is rendelkezett a csillebérci tábor. Felépültek a fa pavilonok és az ún. parancsnoki épületek is. A következő nagyobb fejlesztés az egyenként 200 fő befogadó képességű altáborok felépítése volt, melyek önálló egységként működtek saját közösségi térrel.

Csillebérc a rendszerváltástól napjainkig

A rendszerváltáskor a tábor a Magyar Úttörő Szövetség tulajdonába került a csillebérci komplexum, melyet a mai napig tulajdonosként kezel, azonban az ajándékozás jogszerűsége miatt folyó per még ma is zajlik.

Egy–két hetes turnusokban gyerekek és gyermekvasutasok ezrei töltötték Csillebércen nyári táborukat az eltelt több évtized alatt. A hatalmas területen egyidejűleg 1200-1500 gyermek elszállásolására volt lehetőség. Mára a Csillebérci Szabadidő és Ifjúsági Központ 1300 férőhelyben állapodott meg, ami a hazai kínálatot tekintve még mindig igen magas szám.

A Csillebérci Szabadidő és Ifjúsági Központ története II.

A csillebérci vendégek összetétele is jelentősen megváltozott az évek alatt. Vendégkörünk legnagyobb részét a magyar gyermek- és ifjúsági csoportok adják, de több külföldi csoportunk is van, akik rendszeresen, évről évre ellátogatnak Csillebércre.
Napjainkban a terület a Csillebérci Szabadidő és Ifjúsági Központ nevet viseli, melynek üzemeltetője a Csillebérci Szabadidő Kft. Tevékenységi köre mára már más sokkal szerteágazóbb, mint korábban volt.
A klasszikus nyári táborozás mára kicsit háttérbe szorult, ezért rendezvényhelyszínként, szabadtéri programok helyszíneként is funkcionál a csillebérci tábor. A szállás- és programlehetőségeken túlmenően a tábor területén működik két általános iskola, óvoda, bölcsőde is. Csillebérc a mai napig kedvelt kirándulóhely, több turistaút is áthalad területén. Erdős tájai a Budai Tájvédelmi Körzet részeként védettség alá esnek, amelynek megőrzéséért a Csillebérci Szabadidő és Ifjúsági Központ is mindent megtesz.